Diabétesz – globális probléma! Mi tesz hajlamossá a cukorbetegségre?
Az orvostudomány mérföldes léptekkel halad a felfedezések útján. Szinte mindennap hallunk egy újabb eredményről: már létezik génsebészet, csontvelőátültetés, általánossá vált a lézerrel való operáció.
Talán ezért állunk értetlenül a tény előtt, hogy egy olyan népbetegség, mint a cukorbetegség, mely már az ókorban is ismert volt, még ma is rejtély az orvosok számára. Több tényezőt azonosítottak kialakulásának hátterében, és a kezelésére is egyre korszerűbb gyógyszereket fejlesztenek, de még mindig nem gyógyítható. Pedig a világon több mint 400 millió cukorbeteg él, és ez a szám 2030-ra megduplázódhat.
Percenként 3 ember hal meg a világon közvetlenül a cukorbetegségnek tulajdonítható ok miatt.
A cukorbetegség olyan anyagcsere-betegség, amelynek központjában a szénhidrát-anyagcsere zavara áll. Alapvető oka az inzulin viszonylagos vagy teljes hiánya, illetve az inzulinhatás elmaradása. A diabétesz okozta eltérések számos szervünk működését károsíthatják, jól ismertek kis- és nagyereket érintő szövődményei.
A modern kor átlagembere túl keveset mozog, gyakran helytelenül táplálkozik: ezek a tényezők kedveznek a cukorbetegség kialakulásának.
Mivel magyarázható az a tény, hogy Afrika országaiban a cukorbetegek száma a mai 7 millióról 18 millióra nőhet 2030-ra? A fejlett országokban, így például Norvégiában is drasztikus a növekedés: 130 ezerről 207 ezerre nőhet az érintettek száma. Magyarországon jelenleg 772 ezer diagnosztizált cukorbeteg van, ez 71%-os növekedés másfél évtized alatt.
Mégis mi az oka a cukorbetegség terjedésének, és mi magyarázhatja, hogy az esetek száma különböző tempóban nő az egyes országokban?
Az életmódbeli különbségek miatt Észtországban kevesebb cukorbeteg van, mint a közeli Finnországban. Olaszországban a cukorbetegek száma évente 8,4%-kal nő, ugyanakkor Szardínia szigetén a növekedés 36,9%-os. Egy megfigyelés szerint az Egyenlítőtől távolodva egyre nő a cukorbetegek száma.
Sok tanulmány kimutatta, hogy a cukorbetegség kialakulását több tényező együttesen befolyásolja; az öröklött családi hajlam, a fizikai aktivitás, a táplálkozási szokások és a szociokulturális háttér mellett a földrajzi hely és az etnikai hovatartozás is számít.
Az afroamerikaiak nagyobb arányban lesznek cukorbetegek, a legkevésbé hajlamos a távol-keleti populáció. Az ősindián lakosság 50%-a diabéteszes.
Mi a helyzet a nemekkel? A férfiak hajlamosabbak a cukorbetegségre, ha olyan környezetben élnek, ahol gyakori a betegség. A nők diabétesz rizikója akkor magasabb a férfiakénál, ha alacsony betegség-koncentrációjú helyen élnek.
Érdekesség még, hogy ha egy egészséges ember bekerül egy olyan környezetbe, ahol sok a cukorbeteg, maga is nagyobb eséllyel lesz beteg – ez valószínűleg összefügg a környezet életmódra gyakorolt hatásával.
A cukorbetegség megelőzése és korai felismerése
A 2-es típusú, régebben időskorinak nevezett diabéteszt korai stádiumában könnyebb kezelni, ilyenkor kisebb a tartós egészségkárosodást okozó szövődmények előfordulása. Sajnos azonban gyakran csak akkor derül ki a betegség fennállása, amikor már komoly problémákat okoz, mint a veseelégtelenség, vagy a retina károsodása.
A megelőzés és a korai felismerés döntő fontosságú a cukorbetegek számának csökkentésében. Ma Magyarországon félmillióra tehető azok száma, akik a diabétesz valamely előállapotában vannak, de nem tudnak róla. Rendkívül fontos, hogy rendszeres egészségügyi szűréssel, egészségtudatos életmóddal, kiegyensúlyozott táplálkozással elkerülhetjük, vagy hosszú időre kitolhatjuk a betegség kialakulását.
Források:
Diabetes mellitus – a gyógyszerészi gondozás alapelvei. Galenus Kiadó Budapest, 2005
Az Egészségügyi Világszervezet adatai
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve: A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegek kezelése és gondozása a felnőttkorban